Az elmúlt években Európa szerte egyre-másra jelentek meg vállalkozások Ipar 4.0 szempontú érettségét mérő rendszerek. Ezek a rendszerek általában csoportokba rendezett számos releváns faktor mentén mérik meg a vállalkozásokat. A mérési eredmények fontos inputot jelentenek a megmért vállalkozásnak és a fejlesztéspolitikának egyaránt. Az INNO PROVEMENT projekt keretében a projekt partnerek számos Ipar 4.0 érettségi mátrixot bemutató jó gyakorlatot ismertettek, amelyeket a méréshez használt ismérvek hasonlatosságán vagy éppen különbözőségén túl a fejlesztéspolitikai alkalmazásuk miatt is érdemes volt megvizsgálni.

Az Interreg Europe program keretében megvalósuló INNO PROVEMENT projekt célja, hogy a kis-, és középvállalkozások részére elérhető innovációs és technológiai pályázati kiírások jobban illeszkedjenek az Ipar 4.0 jelentette kihívásokhoz. A 2018-ban indult projektet 8 tagú nemzetközi konzorcium valósítja meg, amelynek vezető partnere a Pénzügyminisztérium. Konzorciumi tag továbbá az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (Csehország), Thesszália régió (Görögország), Marche régió (Olaszország), a COMPETE 2020 Irányító Hatóság (Portugália), Łódźi régió (Lengyelország), Kainuu régió (Finnország) és az IVSZ – Szövetség a Digitális Gazdaságért, mint tanácsadó partner. A megvalósítás 5 éve alatt a projekt partnerek az Ipar 4.0-hoz kapcsolódó kkv támogatáspolitika területén egymás tapasztalatainak megismerésével és alkalmazásával törekszenek a saját szakpolitikai eszköztáruk fejlesztésére.

Magyarországon a Nemzeti Technológiai Platform 2017-es Ipar 4.0 kérdőív projektje volt az első jelentős Ipar 4.0 felkészültséget mérő kezdeményezés. A Nemzeti Technológiai Platform 2016. májusban jött létre 40 tagszervezet (vállalatok, kutatóintézetek, egyetemek, szakmai szervezetek) részvételével a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával. A Platformot a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete (MTA SZTAKI) koordinálta. A projekt célja az volt, hogy feltárja az egyes vállalatok (beleértve a nagyvállalatokat is) technológiai és üzleti érettségét a digitalizáció szempontjából, illetve képet adjon a vonatkozó makrogazdasági fejlemények irányairól. Az eredmények stratégiai anyagok megalapozását szolgálták. A vállalatok Ipar 4.0 képességeinek felmérésére vonatkozó kérdések meghatározó forrása a német gép- és berendezésgyártók egyesületének IMPULS Alapítványa által kidolgozott Industrie 4.0 Readiness kérdőíve és a hozzátartozó tanulmánya volt. A Nemzeti Technológiai Platform kérdőív projektjével szinte egy időben indult az Ipar 4.0 című[1] GINOP 1.1.3-as kiemelt projekt, amelyben viszont az egyes Ipar 4.0 érettségi vizsgálatokat a résztvevő cégek személyre szabott fejlesztése érdekében végezték. A cégek megadott szempontok szerinti önértékelését követően szakértők validálták az eredményeket. A validált értékelés alapján egyedi fejlesztési terv készült a vállalkozás számára.

Az INNO PROVEMENT projekt keretében megismert külföldi példák egyike a portugál SHIFT to 4.0 program. A SHIFT to 4.0 elsődlegesen egy online önértékelő eszköz a vállalkozások számára. Az online eszközzel azonosíthatóak a kritikus beavatkozási területek, továbbá akcióterv, beruházási és finanszírozási terv készíthető. Az eszköz minden vállalkozás számára nyitva áll (kkv és nagyvállalat egyaránt). A program pilot fázisában (2019 végéig) 300 vállalkozás használta az eszközt, 111 önértékelés validálásra került és 64 szakértői jelentés készült el. A program részét képezi egy best practice katalógus, továbbá Ipar 4.0 szakértői és képzői hálózat, amely a programban résztvevők vállalkozások rendelkezésére áll. A finnországi ApuaDigiin modell a feldolgozóipar kkv-kat célozza. A megközelítés lényege, hogy önmagában a digitális érettség mérése nem elegendő, ezért a modell a cégek digitális transzformációját is segíti az érettség mérésén túl. A modell négy fő modulja: (1) érettség mérés, (2) pozicionálás, (3) digitális átalakulási roadmap, (4) implementáció. Csehországban a „Tanácsadás” c. pályázati kiírásban a kkv-k a digitális átalakulási tervük kidolgozására kapnak kis összegű vissza nem térítendő támogatást. A digitális átalakulási tervet a „Technológia” c. pályázati kiírás keretében kell beadni a kkv-knak a technológiafejlesztési projektjavaslatuk mellékleteként. A támogatási kérelem értékelésének része a digitális átalakulási terv értékelése. Ennek keretében vizsgálják a vállalkozás jelenlegi felkészültségét és a támogatási kérelemmel tervezett előre lépést.

A külföldi és a hazai tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a kkv modernizációs szakpolitikában az Ipar 4.0 érettségi mátrixok alkalmazása számos módon lehetséges és javasolt. Országos vagy régiós felmérések megalapozhatják stratégiák, pályázati kiírások szakmai tartalmát. Az Ipar 4.0 érettségi mátrixokon elért eredmény szolgálhat pályázati előszűrőként, vagy segíthet felvázolni az érintett kkv-ra szabott fejlődési pályát,továbbá szolgálhat toborzási eszközként azoknak a vállalkozásoknak az azonosítására, akik készen állnak digitális megoldások bevezetésére, de még nem szánták rá magukat.   

Az INNO PROVEMENT projekt ERFA támogatással valósul meg az Interreg Europe Program keretében