„Az átlagos vállalatok feladatot 

adnak az alkalmazottaiknak, amin 

dolgozhatnak, míg a leginnovatívabb 

vállalatok célt adnak a munkatársaiknak, 

amiért dolgozhatnak.”

(Simon Sinek)

Az idei év első szakmai műhelymunkájára Balatonfüreden került sor, ahol az érintett szakpolitikai szereplők, a Klaszterstratégia megalapozását szolgáló tanulmány kidolgozásáért felelős Blufield Kft. és természetesen a stratégia középpontjában lévő klaszterek képviselői gyűltek össze annak érdekében, hogy megosszák egymással milyen jövőbeli irányokat, lehetőségeket látnak a gazdasági szereplők közötti együttműködés terén. A Pénzügyminisztérium a balatonfüredi szakmai műhelymunkát követően Debrecenben folytatta az együttgondolkodást a klasztermenedzserekkel és a szakpolitikai szereplőkkel. A 2021. évben végzett munka eredményeinek összegzésére december 2-3. között került sor Budapesten.

Az idei utolsó szakmai találkozó, a 8. Klasztermenedzser Klub helyszínéül szolgáló Normafa bemutatásával kezdődött Mikó Gergely – Normafa Park – vezetésével. A résztvevők a rövid sétát követően Fehér Gyula – Chernel István Sí és Turisztikai Klaszter –, valamint dr. Egri Katalin - Síoktatók Magyarországi Szövetsége – által bepillantást nyerhettek hazánk Sí és Turisztikai Klaszterének tevékenységébe, mindennapjaiba.

Ezt követően a Paraktiv Integráció Alapítvány képviseletében Dani Gyöngyi paralimpikon tartott előadást a mozgássérültek sportolási lehetőségeinek fontosságáról a saját élményeinek bemutatása révén. Felhívta továbbá a figyelmet az érzékenyítés jelentőségére, amely különösen fontos a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén, ugyanakkor a hétköznapokban is, a sérült emberek iránt a megfelelő hozzáállás kialakítása érdekében. A klaszterek, az egyes klasztermenedzserek szerepe a társadalmi felelősségvállalás tekintetében is kiemelten fontos, hiszen ennek jelentőségét is közvetítik tagjaik felé.

A szakmai program Barna Katalin, a Pénzügyminisztérium Nemzetközi és Klaszter osztályának osztályvezetőjének előadásával vette kezdetét, aki a hazai klaszterpolitikai jövőbeli irányait mutatta be. Beszélt a Klaszterstratégia aktualitásáról, a klaszterek gazdasági és innovációs súlyáról, a Stratégia által elérendő célról, a klaszterpolitika célkitűzéseiről és eszközeiről, végezetül pedig a megújuló minősítési rendszerről. Hangsúlyozta, hogy a célkitűzések elérése érdekében elengedhetetlen, hogy a vállalatok az egyéni céljaikon túl, felismerjék az együttműködés előnyeit és így a klaszterekből fakadó megnövekedett versenyképesség sikeres megjelenést biztosítson számukra a globális piacon. Ennek elősegítése érdekében, a Stratégia eszközrendszerében szereplő intézkedések a motiváció és együttműködés kultúrája, az üzleti együttműködés, valamint az innovációs együttműködés pillérek mentén kerültek meghatározásra. A fenti három pillér támogatására egy horizontális célrendszer is kidolgozásra került. A szakpolitikai és szabályozási környezet kialakítása a klaszterek fejlődését támogató célrendszer szempontjából kiemelten szükséges intézkedéseket tartalmaz.

Az ezt követő szakmai műhelymunkán Barna Katalin – Pénzügyminisztérium – facilitálásával a klasztermenedzserek a bemutatott célrendszer pilléreinek mentén meghatározott egyes intézkedéseket tartalmazó kártyákat találhattak az előkészített ajándékdobozaikban. Ezeket helyezték el a klaszterek egyes típusait képviselő fenyők alá, azaz azt kellett meghatározniuk, hogy az intézkedések a regisztrált, a professzionális vagy az innovációs klaszterek szempontjából a leginkább relevánsak. A kártyák az alábbi négy csoport szerint tartalmazták az intézkedéseket:

• pénzbeli támogatás;
• tudásbővítés elősegítése;
• klaszterminősítés feltételrendszere;
• a klaszterek sikereinek elismeréseként nyújtott előnyök.

A nap végén az elmúlt közel húsz év eseményein készült képekből készített rövid videó a klaszterek sikereinek, tapasztalatinak, erősségeinek, küldetésüknek, valamint a szaktárcák és a klaszterek együttműködésének vizuális bemutatását tette lehetővé. A videó szemléltette azokat az alapvető erőforrásokat, melyekre a következő időszakban is támaszkodhatnak.

A Klasztermenedzser Klub második napján a Klaszterközi Együttműködés és márkaépítés volt a fókuszban. Szaplonczay Orsolya – INNOSKART Digitális Klaszter – elmondta, hogy missziójuk a magyar klaszterek által felhalmozott tudás egyesítése és értékeik egységes prezentálása. Vízióként megfogalmazta továbbá a klaszter fogalom széles körben történő pozitív megerősítését. Mindezek után az egységes klaszter branding kiépítéséről beszélt. A klasztermenedzserek a klaszterközi összefogás megvalósítása érdekében munkacsoportokat hoztak létre, mely munkacsoportoknak definiálták a feladatait és meghatározták az első mérföldkő elérésnek dátumát is.

Az esemény záró előadása a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz induló Felhívásokról szólt, melyről Keller Péter, a Pénzügyminisztérium Program Stratégiai Főosztályának főosztályvezetője nyújtott átfogó képet a résztvevőknek.

Végezetül a karácsonyi hangulat jegyében a résztvevő klaszterek és tagjaik kiemelkedő sikereit szaloncukrokba csomagoltuk. Az egyes sikerek elismerése hozzájárult ahhoz, hogy a klaszterek közötti kapcsolat még szorosabbra fűződjön azáltal, hogy a klasztermenedzserek egymás eredményeit még jobban megismerhessék.   

A szakmai rendezvény rendkívül hasznos volt a Klaszterstratégia jelen fázisában, ugyanakkor örömmel számolhatunk be arról is, hogy a kétnapos rendezvényen és az azt megelőző felkészülési fázisban már több kétoldalú együttműködés is kezdetét vette a klaszterek között. Ezen együttműködések kulcsfontosságúak mind a hazai, mind pedig a nemzetközi színtéren való sikeres megjelenés érdekében és a jövőben ezek minden bizonnyal egyértelműen felértékelődnek az ipari átalakulás különböző trendjei és a globális értékláncok alakulása okán.