Bemutatkozás Klaszter akkreditációSaját rendezvényekKlasztereket érintő hírek, rendezvényekElemzések, kiadványok, segédletekNemzetközi projektekKlaszterkereső térkép Aktuális pályázatokKapcsolat
 
Ipar 4.0 megoldások kkv-k számára? A szemléletformálásnak elsődleges szerepe van2020. november 10. (kedd) 14:26 - Az INNO PROVEMENT nemzetközi projektben elvégzett partnerségi szintű helyzetelemzés eredményeinek bemutatása

Az INNO PROVEMENT projekt nemzetközi kkv felmérése szerint sem az Ipar 4.0 megoldások, sem az azok bevezetése által kiaknázható üzleti előnyök nem ismertek széles körben a kkv-k között. Az európai kkv-k elenyésző része rendelkezik megvalósítható Ipar 4.0 stratégiával. Ezért az állami szerepvállalás elsődleges feladata a figyelemfelkeltés, az oktatás és a szemléletformálás.

Az Interreg Europe program keretében megvalósuló INNO PROVEMENT projekt célja, hogy a kis-, és középvállalkozások részére elérhető innovációs és technológiai pályázati kiírások jobban illeszkedjenek az Ipar 4.0 jelentette kihívásokhoz. A 2018-ban indult projektet 8 tagú nemzetközi konzorcium valósítja meg, amelynek vezető partnere a Pénzügyminisztérium. Konzorciumi tag továbbá az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (Csehország), Thesszália régió (Görögország), Marche régió (Olaszország), a COMPETE 2020 Irányító Hatóság (Portugália), Łódźi régió (Lengyelország), Kainuu régió (Finnország) és az IVSZ – Szövetség a Digitális Gazdaságért, mint tanácsadó partner. A megvalósítás 5 éve alatt a projekt partnerek az Ipar 4.0-hoz kapcsolódó kkv támogatáspolitika területén egymás tapasztalatainak megismerésével és alkalmazásával töreksznek a saját szakpolitikai eszköztáruk fejlesztésére.

Az Ipar 4.0 megoldások alkalmazása különös jelentőséggel bír azokban az országokban, amelyekben a feldolgozóipar részaránya magas a bruttó hazai termékben. Az Eurostat 2015-ös statisztikája szerint Magyarország a kiemelkedő 3. helyen áll az EU-tagországok rangsorában a feldolgozóipar hozzáadott értékének részarányát tekintve. Az INNO PROVEMENT partnerségben csak Csehország előzi meg Magyarországot (2. hely), ugyanakkor szinte minden projekt partner az EU átlag felett helyezkedik a rangsorban (a kivételt Görögország jelenti), ezért a projektben résztvevő, versenyképességi uniós forrásokkal gazdálkodó partner irányító hatóságok és közreműködő szervezetek számára fontos, hogy a megfelelő módon tudják segíteni a kis-, és középvállalkozásaikat az Ipar 4.0 megoldások bevezetése és alkalmazása terén.

Az Ipar 4.0 megoldások bevezetésének feltétele, hogy a vállalkozások (beleértve azok menedzsmentjét és humán erőforrását) digitálisan felkészültek legyenek. Az EU tagországok digitalizáltsági szintjének mérésére az egyik leginkább elterjedt mutató az Európai Bizottság által kezdeményezett digitális gazdaság és társadalom kompozit index (DESI). Az EU átlagos DESI indexe a bevezetése, 2014 óta dinamikusan nő, azaz a tagországok jellemzően jelentős előre lépéseket tesznek a digitalizáció különféle területein. Ezért az figyelhető meg, hogy nehéz egy-egy tagországnak a többi tagországgal szembeni relatív pozícióján jelentősen javítani. Magyarország a mezőny utolsó negyedében helyezkedik el, és a vizsgált időtávon kismértékben romlik a pozíciója (2014-ben a 20. hely, 2018-ban 23. hely).

Az INNO PROVEMENT projekt keretében a projekt partnerek felmérést készítettek a kkv-k Ipar 4.0 felkészültségéről és az állami szerepvállalás relevanciájáról. Az eredmények alapján látható, hogy a vállalkozások egyöntetű véleménye szerint szükség van az állam segítő szerepvállalására abban, hogy a kkv-k Ipar 4.0 megoldásokat vezessenek be. Vegyes kép alakult ki viszont abban a tekintetben, hogy milyen módon segítse az állam a vállalkozásokat (dedikált pályázati kiírás vissza nem térítendő támogatással, a technológiafejlesztési kiírásokban az Ipar 4.0 szempont mindig jelenjen meg, kedvezményezes hitel, képzés, oktatás). Ezzel együtt a válaszokból az szűrhető le, hogy a humán erőforrás képzése, mentorálása legalább olyan fontos feladat, ha nem fontosabb, mint a technológia fejlesztése. A választ adó vállalkozások többsége nem, vagy csak kismértékben ismeri a rendelkezésre álló Ipar 4.0-hoz kapcsolódó támogatási eszközöket, és nem is vette igénybe azokat, azaz a támogatási lehetőségek egyelőre csak kevesekhez jutottak el. Történt mindez annak ellenére, hogy a projektben résztvevő partnerek régiói/országai számos programmal, intézkedéssel segítik a vállalkozások digitalizáltsági szintjének emelését.

Az elvégzett felmérés és az azt követő eszmecserék alapján a projekt partnerek arra jutottak, hogy kerülendő az a megközelítés, amelyben a támogatási programok önmagában az Ipar 4.0 megoldásokra fókuszálnak. Ehelyett komplex megközelítés szükséges, amely első lépcsőben azt mutatja be a vállalkozások lehető legszélesebb körének, hogy azok milyen üzleti előnyöket szerezhetnek Ipar 4.0 megoldások alkalmazásával.

 

Az INNO PROVEMENT projekt ERFA támogatással valósul meg az Interreg Europe Program keretében

Vissza